Apukák, akik azt mondták: “Ide aztán nem hozol kutyát!”

Kutyát általában minden gyermek szeretne – főleg a lányok imádják a kölyökkutyákat, és nem győzik ostromolni az édesapjukat, hogy végre bővüljön egy négylábúval a család. És az apukák legtöbbször lerendezik egy egyszerű ‘nem’-mel a dolgot. Esetleg azt mondják, hogy ‘ebbe a házba márpedig nem hozol kutyát’. Aztán végül a legtöbben beadják a derekukat, és miután a családhoz kerül a kutya, telnek-múlnak a hónapok, és az apukák azon kapják magukat, hogy a kutyák lesznek a legjobb barátaik, és szinte elválaszthatatlanok egymástól.

Hiába, a férfiak sokszor nem tudják, mi nekik az igazán jó, és elképzelni sem tudják, mennyire meg lehet szeretni egy kutyát – végül több időt töltenek a kutyussal, mint a gyerekek, akik annyit könyörögtek érte. Ilyen az, amikor fordul a kocka. 🙂

Minden erejével az örökbefogadás ellen volt – úgy tűnik azóta megváltozott a véleménye. 🙂

“A kutya sosem mehet a kanapéra!” – mondta pár héttel ezelőtt.

Azt mondta, hogy “vagy én, vagy a kutya”. Ez pontosan egy hónapja történt.

“Vagy iPadet veszünk, vagy kutyát” – mondta az apuka.

Néhány hete még kiselőadást tartott arról, hogy miért nem szabad a kutyát a kanapéra engedni.

Elszökött a kutyánk, akit annak idején látni sem akart az apukám. Ő találta meg, szerintem életemben nem láttam ilyen boldognak.

Teljesen kiborult, amikor felhoztuk neki a kutya-témát. Azóta elválaszthatatlanok egymástól.

Apa azt mondta, hogy hozzá sem fog érni ehhez a kutyához.

 

Azt mondta, ha kutya kerül a házhoz, ő egy percet sem fog foglalkozni vele. Azóta így viszi le sétálni, nehogy megfázzon.

1 2

Mi a véleményed?

loading...